Veres róka, vörös bársony, piros rózsa. A piros/vörös a magyar nyelvben és kultúrában
| dc.contributor.author | Bálizs, Beáta | |
| dc.date.accessioned | 2025-02-10T11:18:31Z | |
| dc.date.available | 2025-02-10T11:18:31Z | |
| dc.date.issued | 2020 | |
| dc.identifier | ONIX_20250210_9789634147060_61 | |
| dc.identifier.uri | https://0-library-oapen-org.catalogue.libraries.london.ac.uk/handle/20.500.12657/98333 | |
| dc.language | Hungarian | |
| dc.relation.ispartofseries | Studia Ethnologica Hungarica | |
| dc.subject.classification | thema EDItEUR::J Society and Social Sciences::JB Society and culture: general::JBS Social groups, communities and identities::JBSL Ethnic studies | |
| dc.subject.other | színosztályozás | |
| dc.subject.other | kognitív antropológia | |
| dc.subject.other | néprajz | |
| dc.subject.other | kultúrtörténet | |
| dc.subject.other | kognitív nyelvészet | |
| dc.subject.other | korpusznyelvészet | |
| dc.subject.other | Antropológia, néprajz | |
| dc.subject.other | Anthropology, ethnology | |
| dc.title | Veres róka, vörös bársony, piros rózsa. A piros/vörös a magyar nyelvben és kultúrában | |
| dc.type | book | |
| oapen.abstract.otherlanguage | A címben szereplő két ’piros’ jelentésű színnév nemzetközi diskurzusban is megjelenő témáját jelen kötet néprajzi/kulturális antropológiai (részben kultúrtörténeti), ill. nyelvészeti (részben nyelvtörténeti) megközelítéssel vizsgálja. Azt a kérdést teszi fel, miért rendelkezik a magyar nyelv két hasonló jelentésű és jelentőségű színnévvel a piros szín kifejezésére. Erre egyrészt nyolc településen színmintás kísérleteket is magában foglaló, másrészt több digitális szövegkorpuszban végzett kutatás alapján azt a választ adja, hogy ennek a két színelnevezésnek a párhuzamos megléte elsősorban történeti perspektívában értelmezhető. Az írott források tanúsága szerint ugyanis eredetileg a veres/vörös volt e színtartomány egyeduralkodó („hivatalos”) elnevezése, ill. a piros szín gyűjtőfogalma maradt egészen addig, míg a nyelvünkben a 19. századtól gyakorivá váló piros háttérbe nem szorította. Napjaink élőnyelvében azonban már ez utóbbi színnév (a moldvai csángó dialektus) kivételével teljesen kiszorította a veres/vöröst – legalábbis a piros színtartomány kifejezésében. Vagyis a kutatásban egyértelmű igazolást nyer, hogy a piros a kognitív piros színkategória jelölésében ma pontosan ugyanazt a („kategóriajelölő”) szerepet játssza, mint amit korábban a veres/vörös töltött be. A kérdéses színneveknek – régi szövegeinkre jellemző – gyakoriságában és kontextusaikban bekövetkező változásokat alaposabban nyomon követve az is kiderül, hogy a piros színkategória szintén változott az elmúlt évszázadok során. Méghozzá apránként összeszűkült, főleg miután kivált belőle a rózsaszín, melynek kifejezésére egykor azonban nem csupán a rózsaszín (ill. a testszín, a barackvirágszín stb.) szolgált, hanem a piros szó is. Jelen könyv ugyanis arra nézve is számos bizonyítékot vonultat fel, hogy a már a kódexirodalomtól kezdve pozitív konnotációkkal rendelkező piros eredeti alkalmazását és vizuális szemantikáját tekintve részben a rózsa, a hajnal, az arc és a bíbor szavakkal, ill. ezek vonzónak vélt tónusával állhatott rokonságban, nem pedig általában a pirossal. | |
| oapen.identifier.doi | 10.56037/978-963-414-706-0 | |
| oapen.relation.isPublishedBy | bdb425dc-68db-4992-9f64-1253aadec418 | |
| oapen.relation.isbn | 9789634147060 | |
| oapen.imprint | L'Harmattan Open Access | |
| oapen.series.number | 2 | |
| oapen.place.publication | Budapest |
