Pesti magánszínházak a két világháború között. Transzatlanti hatások, lokális érdekvédelem
| dc.contributor.author | Heltai, Gyöngyi | |
| dc.date.accessioned | 2025-02-10T12:27:33Z | |
| dc.date.available | 2025-02-10T12:27:33Z | |
| dc.date.issued | 2021 | |
| dc.identifier | ONIX_20250210_9789634147978_11 | |
| dc.identifier.uri | https://0-library-oapen-org.catalogue.libraries.london.ac.uk/handle/20.500.12657/98351 | |
| dc.language | Hungarian | |
| dc.relation.ispartofseries | Humaniórák | |
| dc.subject.classification | thema EDItEUR::N History and Archaeology::NH History::NHT History: specific events and topics::NHTB Social and cultural history | |
| dc.subject.classification | thema EDItEUR::A The Arts::AT Performing arts::ATD Theatre studies | |
| dc.subject.other | archival research | |
| dc.subject.other | resilience | |
| dc.subject.other | theatre management | |
| dc.subject.other | Hungarian-American Theatre Relations | |
| dc.subject.other | theatre history of Budapest | |
| dc.subject.other | Társadalom-, gazdaság-, kultúra- és politikatörténet | |
| dc.subject.other | Social, economic, cultural and political history | |
| dc.title | Pesti magánszínházak a két világháború között. Transzatlanti hatások, lokális érdekvédelem | |
| dc.type | book | |
| oapen.abstract.otherlanguage | A színház kultúrában betöltendő szerepe, finanszírozásának mértéke újra társadalmi viták középpontjában áll. Ezt a napjainkban érzékelhető színházi modellváltást törekszem kultúrtörténeti kontextusba helyezni a két világháború közötti magánszínházi működés feltételrendszerének és szakmai érdekvédelmi szerveződéseinek áttekintésével. A szaktanulmányokból álló kötet levéltári alapkutatásra épül: a Budapesti Színigazgatók Szövetségének az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tárában található, az 1918– 1942-es időszakot felölelő anyagára, valamint a Vígszínház szintén ott őrzőt iratanyagára támaszkodik elsősorban. A cél, hogy a vígszínházi vezetés és a pesti magánszínházi igazgatók szervezetének kulturális rezilienciáját, a kihívásokra reagáló alkalmazkodási technikáit döntően nem nyilvánosságnak szánt, eddig ismeretlen szempontokat tartalmazó jegyzőkönyvekből, belső dokumentumokból ismerhessük meg. A transznacionális színháztörténet szemszögét alkalmazó tanulmányok nem elsősorban alkotók (színészek, rendezők), hanem a magánszínházak működését, profilját, repertoárját döntően meghatározó magyar és külföldi tulajdonosok, bérlők, színigazgatók tevékenységének és szakmai hálózatának vizsgálatát célozzák. Hiszen a Budapesti Színigazgatók Szövetségének vezetőségét alkotó, tőkével rendelkező vagy tőkéstárssal működő színigazgatók nyerték el a székesfővárostól a koncessziót, ők szerződtették és fizették a művész- és kiszolgálószemélyzetet. Gyakran ők döntöttek a bemutatandó darabok lekötéséről, befolyásolva ezzel a repertoárt és a befogadói ízlést. A mindig kiemelt jelentőségű fővárosi színházi életben az állami támogatást élvező Nemzeti Színház önmagában nem lett volna képes külföldön is piacképes produkciókat létrehozó színházi ipart fenntartani, és partnerként bekapcsolódni a kozmopolita szórakoztatóipari hálózatokba. | |
| oapen.identifier.doi | 10.56037/978-963-414-797-8 | |
| oapen.relation.isPublishedBy | bdb425dc-68db-4992-9f64-1253aadec418 | |
| oapen.relation.isbn | 9789634147978 | |
| oapen.imprint | L'Harmattan Open Access | |
| oapen.series.number | 4 | |
| oapen.place.publication | Budapest |
