Show simple item record

dc.contributor.authorSEPSI, Enikő
dc.date.accessioned2025-02-10T12:28:04Z
dc.date.available2025-02-10T12:28:04Z
dc.date.issued2017
dc.identifierONIX_20250210_9789634143123_21
dc.identifier.urihttps://0-library-oapen-org.catalogue.libraries.london.ac.uk/handle/20.500.12657/98361
dc.languageHungarian
dc.relation.ispartofseriesKároli könyvek. Monográfia
dc.subject.classificationthema EDItEUR::D Biography, Literature and Literary studies::DS Literature: history and criticism::DSC Literary studies: poetry and poets
dc.subject.classificationthema EDItEUR::A The Arts::AT Performing arts::ATD Theatre studies
dc.subject.otherirodalomtudomány
dc.subject.otherszínháztudomány
dc.subject.otherfogalmi metafora elmélet
dc.subject.otherkenózis
dc.subject.otherliterature studies
dc.subject.othertheatre studies
dc.subject.otherconceptual metaphor theory
dc.subject.otherkenosis
dc.subject.otherIrodalomelmélet, összehasonlító irodalomtudomány, irodalmi stílusok
dc.subject.otherLiterary theory and comparative literature, literary styles
dc.titleKép, jelenlét, kenózis a kortárs francia költészetben és Valère Novarina színházában
dc.typebook
oapen.abstract.otherlanguageA kötet a képi fordulat különféle művészeti ágakban és a tudományban is megfigyelhető jelenségével, valamint a fogalmi metafora elméleti keretével kívánja bevezetni és összefogni két nagy témáját: a francia költészet és a színház reprezentációhoz fűződő, szerteágazó kérdésfeltevéseit. A könyv első fejezeteiben két olyan kortárs francia költészeti irányzatot taglalunk, melynek viszonya a képhez különböző módon, de meghatározó (Yves Bonnefoy és Lorand Gaspar, valamint Jean-Michel Maulpoix). A kötet második felében néhány olyan színházi gyakorlatot választottunk ki, amelyek az emberi képmás, az emberi "bálvány" lerombolására és újbóli összerakására tesznek kísérletet (Grotowski, Kantor, Barba, Novarina), s ebben a folyamatban a költészet eszközeit is használják. Ezeknek a színházi gyakorlatoknak, melyek közül Valére Novarina életművét emeljük ki, közös nevezője, hogy nemcsak a dramaturgiájukban ismétlik az önmegüresítés folyamatát, hanem a színészvezetésben is alapvető helyet adnak neki. A második rész tehát, nem tagadva a színházi gyakorlatok egyéb inspirációs forrásait, a Novarina életműve szempontjából központi jelentőségűnek tekinthető teológiai kenózis-fogalom színházi, színháztudományi alkalmazására tesz kísérletet, s ebben különösen támaszkodik H. U. von Balthasar teológiai esztétikájára, Xavier Tilliette munkáira, Simone Weil színház- és kenózis-koncepciójára, továbbá Kálvin, Karl Barth, Paul Tillich és Kazoh Kitamori műveire. A tárgyalt alkotók vonatkozásában elsőnek tekinthető magyar nyelvű monográfia mellékletében közölt, Túl a szakrálison című Valére Novarina-esszé magyar fordításban most jelenik meg először.
oapen.identifier.doi10.56037/978-963-414-312-3
oapen.relation.isPublishedBybdb425dc-68db-4992-9f64-1253aadec418
oapen.relation.isbn9789634143123
oapen.imprintL'Harmattan Open Access
oapen.series.number10
oapen.place.publicationBudapest


Files in this item

Thumbnail

This item appears in the following Collection(s)

Show simple item record