Dupcsik Csaba: A magyar szociológiai gondolkodás története 1990-ig (2022) A kötet a tágabb értelemben vett szociológiai gondolkodás feltérképezésére törekedett a 19. század első felétől az 1990-es évekig. Egy olyan hibridet próbáltam létrehozni, amely egyszerre lehet érdekes összefoglalás a szakmabeliek és „laikus” érdeklődők számára, illetve tankönyvként is használható diákok számára (egy korábbi, a romakutatások történetét összefoglaló könyv – Osiris, 2009, második, átdolgozott kiadás MTA TK SzI – esetében, a visszajelzések alapján, sikerült ilyen szintézist elérni). Az 1990 körül kezdődő jelenkort, a módszertani problémák, a szubjektivitás fokozott veszélye és a személyes érintettség miatt egy külön esszébe „szervezem ki” – ezt kötet olvasói, ha akarják, online nagyon könnyen meg fogják találni. A szociológiai gondolkodás kifejezése nem felesleges bonyolítás: intézményes, „igazi” szociológia ugyanis, egy rövid és terméketlen intermezzot leszámítva, Magyarországon csak az 1970-es évek óta létezik. A korábbi szerzők között nem csak amatőr proto-szociológusok, politizáló értelmiségiek, írók és költők találhatók, hanem például profi néprajztudósok, történészek és közigazgatási szakemberek. A szociológiai képzés hiányánál is fontosabb volt, hogy a proto-szociológia résztvevőit erős sodrások vitték más, főleg a politikai/közéleti diskurzusok irányába.