A Bibliotheca Corvina. Egy könyvtár sorsa, küldetése és végzete
| dc.contributor.author | Monok, István | |
| dc.contributor.other | Budai-Király, Tímea | |
| dc.date.accessioned | 2025-02-10T12:26:24Z | |
| dc.date.available | 2025-02-10T12:26:24Z | |
| dc.date.issued | 2022 | |
| dc.identifier | ONIX_20250210_9789634149248_2 | |
| dc.identifier.uri | https://0-library-oapen-org.catalogue.libraries.london.ac.uk/handle/20.500.12657/98342 | |
| dc.language | Hungarian | |
| dc.relation.ispartofseries | Europica varietas Tokajensis. Dissertationes | |
| dc.subject.classification | thema EDItEUR::J Society and Social Sciences::JB Society and culture: general::JBS Social groups, communities and identities::JBSL Ethnic studies | |
| dc.subject.classification | thema EDItEUR::D Biography, Literature and Literary studies::DS Literature: history and criticism | |
| dc.subject.other | könyvtörténet | |
| dc.subject.other | kultusztörténet | |
| dc.subject.other | magyar művelődéstörténet | |
| dc.subject.other | history of book | |
| dc.subject.other | history of cults | |
| dc.subject.other | Hungarian civilisation's history | |
| dc.subject.other | Kultúrtörténet, kulturális emlékezet | |
| dc.subject.other | Cultural history, cultural memory | |
| dc.subject.other | Irodalomtörténet | |
| dc.subject.other | History of literature | |
| dc.title | A Bibliotheca Corvina. Egy könyvtár sorsa, küldetése és végzete | |
| dc.type | book | |
| oapen.abstract.otherlanguage | Napjainkban, 2022-ben egyre gyakrabban elhangzó kérdés, hogy „mi végre is egy könyvtár?”. Sokan azok közül, akik azt gondolják, az emberiség fejlődik, különösen értetlenül állnak a felhalmozott könyvek kilométernyi sorai előtt, nem tudván, hogy a digitális könyvtár is könyvtár, és persze azt sem tudják, hogy még sokat kell várni arra, hogy az emberiség írott öröksége a numerikus világ részévé váljon. Az emberiség még ekkor sem fog fejlődni, de legyen elég annyi, hogy a technika igen. Ha Hunyadi Mátyás (1443–1490) magyar király könyvtárát, a Bibliotheca Corvinát tekintjük, hasonló kérdések mentén is követhetjük történetét. Miért és miként hozták létre azt a gyűjteményt, amely végül a Magyar Királyság (a maiaknál nem feltétlenül kulturáltabb) politikai vezetői szerint „pro decore Regni”, vagyis „az ország díszére” szolgált. Aragóniai Beatrix (1457–1508) és kíséretének Budára érkezése (1476) felgyorsította a gyűjtési folyamatot. Az 1470 és 1520 közötti Európában a nyugati kereszténység közös értékvilágban élt. Olyanban, amely akkor már egy évszázada ennek a keresztény világnak a közös gyökereit kereste, és vélte megtalálni a görög és római ókorban, illetve a kereszténység korai időszakában. A keresztény egyházon belül – ahogy egy Martin Luther (1473–1546) nevű szerzetes is – a korai egyházatyák és a személyes vallásosság szentjeinek szövegeit, a világi humanisták pedig az ókori szövegkorpuszt és ugyancsak a korai egyházatyáktól ránk maradt szöveges emlékeket adták ki, elemezték, értelmezték. Emellett gyűjtötték olyanokkal, mint Cosimo de’ Medici (il Vecchio 1389–1464), aki Firenzében a San Marco-rendházban alakíttatta ki a Bibliotheca Graeca és a Bibliotheca Latina termeket, és olyanokkal, mint Matthias Corvinus, aki hasonlóan cselekedett Budán. | |
| oapen.identifier.doi | 10.56037/978-963-414-924-8 | |
| oapen.relation.isPublishedBy | bdb425dc-68db-4992-9f64-1253aadec418 | |
| oapen.relation.isbn | 9789634149248 | |
| oapen.imprint | L'Harmattan Open Access | |
| oapen.series.number | 1 | |
| oapen.place.publication | Budapest |
